Karácsonyra egy férfi sírkövet vesz az anyósának. Eltelik egy év, jön a karácsony, de ezúttal semmit sem vesz az anyósnak.
Amikor az anyós reklamál, visszavág:
- Azért nem vettem semmit, mert a tavalyi ajándékot sem használja!

- Mennyi ideje vagy házas haver?
- 5 éve.
- Na, és nem ért még valami családi öröm?
- Dehogynem! Tavaly temettük az anyósomat.

A temetőben egymás mellett két friss sírhalom. Mindkettő előtt fekete ruhás férfi gyászol. Egy idő után az egyik odafordul a másikhoz, és halkan meg kérdi.
- Szintén feleség?
- Nem, - feleli a másik - anyós.
Mire az első:
- Az is jó!

Sándorra rászól az anyósa:
- Juj, de csúnyán ásítasz, Sanyikám! Ha én ásítok a kezemet mindig a szám elé teszem.
- Persze mama tudom, azért hogy ki ne essen a fogsora.

A férj késő éjjel jön haza. Mivel gondolja, hogy a felesége haragudni fog, úgy gondolja, kiengeszteli. Belopózik a hálószobába, és orálisan kielégíti. Aztán kimegy a fürdőszobába, és megdöbbenve látja, hogy a felesége éppen jön kifelé.
- Hát te hogyan kerülsz ide?! - kiált fel.
- Csitt, még felébreszted anyámat! - mondja a feleség.

- Kik voltak a legboldogabbak a Földön?
- Ádám és Éva.
- Miért?
- Mert nekik nem volt anyósuk!

- Elnézést kedves uram, de kinek a sírjára hozta ezt a szép csokrot?
- A nemrég elhunyt feleségemet gyászolom. És Ön kit sirat, ha szabad kérdeznem?
- Én a megboldogult anyósomat.
- Hááát, az se rossz!

- Az én vejem egy áldott jó ember! - dicsekszik az anyós a vendégeknek - Mindenhová elvisz.
A vő rezignáltan teszi hozzá:
- Ez igaz, de sajnos a mama mindenhonnan visszajön.

- Én, ha az anyósommal veszekszem, mindig enyém az utolsó szó!
- És mit mondasz neki?
- Igen mama!

Haver!Az idei tengerparti nyaralástól egészen kikerekedett és kipirosodott az arcod.
- Igen, mert 1 hétig a nejemnek és az anyósomnak fújkáltam fel a gumimatracokat...