- Képzeld, múlt vasárnap találtam a templom előtt az utcán egy pénztárcát teli pénzzel.
- És odaadtad a papnak?
- Még nem, mert nem tudtam eldönteni, hogy vajon ez az ördög kísértése-e, vagy meghallgatásra talált az imám.

Kovácsot megszólítja az utcán egy sorsjegyárus:
- Uram, ragadja meg most a szerencséjét, vegyen tőlem egy kaparós sorsjegyet!
- Köszönöm, de nem most akarok nyerni.
- Van olyan is! - erősködik tovább az árus.

- Én olyan mestere vagyok az ecsetnek, dicsekszik a vargának a festő, hogy egyetlen ecsetvonással síróssá tudok változtatni egy nevető arcot.
- Az semmi, válaszolja a varga...
Én ugyanezt egyetlen kaptafával elintézem!

Nemrég a férjemmel elhatároztuk, hogy fogyókúrába kezdünk. Beszereztem 1 hónapra való diétás receptet, és minden nap megfőztem az előírt fogást.
Szigorúan tartottuk magunkat az utasításokhoz, az adagokat kettéosztottam, és nem ettünk semmi mást. Annyira kellemes diéta volt, hogy még csak nem is éreztünk semmi éhséget soha.
Már két hónapja diétáztunk, de egy dekát sem fogytunk. Elővettem hát újra a receptgyűjteményt és átolvastam, hátha valami elkerülte a figyelmemet az elején.
Olvasom az első receptet, a végén ez állt: "Négy személyre tálaljuk."

Elsüllyed egy hajó a tengeren, egyetlen férfi menekül csak meg, sikerül kiúsznia egy lakatlan szigetre. A magányos hajótörött 2 évet tölt el a szigeten, mígnem egyik reggel meglát egy hajót nem messze a szigettől. Tüzet gyújt, füstjelzéseket ad le, és vadul integet. Hamarosan észreveszi, hogy egy kis csónak közeledik. Miután partot ér a csónak, kiszáll belőle egy ember, egy halom újsággal a kezében:
- A kapitányunk üdvözletét küldi önnek. Azt tanácsolja, hogy előbb nézze át ezeket a napilapokat, aztán döntse el, hogy tényleg akarja-e hogy megmentsék.