Jean, ma egy zenész barátom jön hozzám vacsorára.
- Rendben uram, akkor cintányéron tálalok.

Jean, öntse ki ezt a lavór vizet az ablakon!
- Igen, uram.
- Jean, mi volt ez a sikoltás? Volt valaki a lavórban?

- Jean, mondja, élnek maga szerint a Holdon emberek?
- Nem, uram.
- Akkor miért világítják ki minden este?

- Jean, fejje meg azonnal a kanárit!
- De, miért uram?
- Mert madártejet akarok inni!

Arisztid éppen tévét néz, amikor az inas belép és egy táviratot nyújt át tálcán. Arisztid kibontja, elolvassa, majd így szól:
- Gyászhírről értesítettek, Jean. Legyen kedves átkapcsolni a tv-t színesről, fekete-fehérre!

- Jean, mi ez a csikorgás a fürdőszobában?
- A mosópor fékezett habzású, uram!

- Jean! Kérem essen nekem egy szamurájkarddal!
- De miért, uram?!
- Mert jóvágású akarok lenni.

- Jean, mi ez a nagy dübörgés a szekrényben?
- Csak a ruhák mennek ki a divatból uram!

- Jean, kérem kóstolja meg ezt a konyakot, és mondja el, hogy mit talál benne furcsának?
- Azt, hogy megkínált vele uram!

Jean és a úr felszállnak a villamosra.
Jön az ellenőr és kéri a jegyeket.
- Mondja, Jean, van nekünk jegyünk?
- Nincs, uram.
- Sajnálom, ellenőr úr, de nincs jegyünk.
- Uram, akkor ebből büntetés lesz. Pénzük van?
- Mondja, Jean, van nekünk pénzünk?
- Nincs, uram.
- Sajnálom, de pénzünk sincs.
- Hát akkor mijük van?
- Tényleg, Jean, ha nekünk se jegyünk, se pénzünk, akkor mink van?
- Bérletünk, uram!