A cigány felszáll a buszra és leül egy öreg néni mellé. Ahogy leül, fingik egyet.
- Na de kérem! – mondja a néni.
- Erre a cigány:
Nem kell kérni néném, ingyen van.
Eltelik kis idő, hát a cigány újra fingik egyet.
- Ez hallatlan! – mondja a néni, - Erre a cigány:
Az, de szaga az van!

Gázsi azt hallja mindenkitől, hogy a fejlett nyugati országokban már csak heti egy napot kell dolgozni. Kiutazik hát Németországba, s ott ez az első kérdése:
- Hát tessen már mondani, igaz, hogy itt csak heti egy napot kell dolgozni?
- Igen, mégpedig a hét közepén, szerdán...
- És tessék mondani: minden szerdán?

Egy cigány kiugrik a skinhead elé az utcán és mondja neki:

- Adjál kaját!
Erre a skinhead jól oldalba rúgja a cigányt:

- Nesze, egy oldalas!

A cigány, a zsidó, és a magyar horgásznak és együtt kifognak egy aranyhalat.
Az aranyhal így szól:
- Hárman fogtatok ki, mindhármótoknak teljesítem egy kívánságát. Cigány, te mit kívánsz?
- Hát... a népem olyan messze került a hazájától, azt szeretném, ha mind békében együtt élhetnénk India földjén!
Az aranyhal teljesíti, az összes cigány Indiába kerül.
- Hát te zsidó mit kívánsz?
- Hát... a népem olyan sokat szenvedett és szétszóródott a világban, azt szeretném, ha békében együtt élhetnénk a zsidók földjén!
Az aranyhal teljesíti, minden zsidó elkerül a szent földre.
- Hát te magyar mit kívánsz?
- Hááát... én... már csak egy unicumot kérek!

Gázsi vezetni tanul. Elmennek egy tábla mellett, mire a vizsgáztató:
- Tudja, hogy ez milyen tábla volt?
- Há áluminium, visszamennyek érte?

A határ közelében lakó Gazsi át akar menni a határon, de nincs útlevele. Megkéri hát Gusztit, mikor megy legközelebb át vásárra, vigye át a zsákban.
Állnak másnap a határon a gyalogosan érkező romák, mindegyiknek a hátán egy-egy zsák. Kérdik a határőrök az elsőt:
- No, mi van a zsákban?
- Há' kakast viszek a vásárra!
A határőr rávág a zsákra gumibottal, mire felhangzik:
"Kukurikúúú!"
- Jól van, mehetsz. Hát te mit viszel? - kérdik a másiktól.
- Há' én malacot a vásárra!
Rávágnak arra is, felhangzik: "Uííí! Uííí!" - elengedik. Guszti erősen gondolkodik, mit is mondjon, mit visz, hogy ne üssék meg nagyon a Gazsit. Mire odaér, ki is találja. Kérdik tőle:
- Mit viszel, Guszti?
- Há', porcelánt a vásárra!
Rávág a zsákra a határőr, mire bentről Gazsi megszólal:
- Há de csirr, há de csörr...!

A rendőr kérdi a lovon ülő cigánytól:
- Te Gazsi, mond csak honnan van ez a ló neked?
- Hát kérem alássan, ott feküdt ez a ló az árok szélén.
Nézem elölről, hát nem megharap? Nézem hátulról, hát nem megrúg? Erre át akartam lépni, hát nem felállt ez a dög, és elindult velem?!

Gazsi szökik át a határon, a hátán egy tábla, azon pedig egy nagy kettes szám van.
A határőr elcsípi és megkérdezi tőle:
- More, miért van ez a kettes száma hátadon?
- Mert hallottam, hogy egyeseket elkapnak.

Egy cigány felkerül Pestre. Odamegy az első járókelőhöz, és megszólítja:
- Köszönöm, kedves magyar úr, hogy beengedtek az városba, lakhatást, ételjegyet, ingyen orvosi ellátást és oktatást biztosítanak, és nem kell adóznom!
Erre a járókelő:
- Téved, uram, én mexikói vagyok.
Az ember továbbmegy, és megszólítja a következő járókelőt:
- Köszönöm, budapesti barátom, hogy egy ilyen szép országban lehetek!
- Ön téved uram, én vietnami vagyok.
Emberünk nem adja fel, a következőt is megszólítja:
- Köszönöm önnek, hogy láthatom a csodálatos Budapestet!
- Mi közöm hozzá? Én a Közel-keletről jöttem.
Végül csüggedten még odamegy egy szép hölgyhöz.
- Ön magyar?
- Nem, dél-afrikai vagyok.
Emberünk kiábrándultan:
- És hol vannak a magyarok?
A nő az órájára néz, és megszólal:
- Valószínűleg munkában.

A kis Gázsi sírva megy haza az iskolából.
- Há mié bőgsz te gyerek? - kérdi az apja.
- Fizikából kaptam egy karót, mert nem tudtam egy olasz fizikus első nevét, akiről a feszültséget nevezték el! Valamilyen Volta.
- Hülye gyerek, hát Dzsontra-Volta!