Elviszi a székely a fiát horgászni. Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek. Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:
- Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?
- Azt én nem tudom - mondja az öreg.
Eltelik egy újabb félóra.
- Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? - kérdi ismét a gyerek.
- Hát azt én nem tudom - feleli az öreg.
Kis idő múlva:
- Édesapám, miért kék az ég? - kérdi a gyerek.
- Azt nem tudom - mondja újra az öreg.
- És édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?
- Nem baj fiam, ha nem kérdezel, akkor nem is okosodsz!

A székely meg a fia kaszálnak a réten. Az út szélén lenge nőcske álldogál.
Hosszasan bámulják a szemük sarkából. Egyszer csak jön egy BMW, megáll a fickó, letekeri az ablakot, a nőcske behajol, ablak fel...
Eltelik 5 perc, ablak le, nőcske előbújik, megigazítja magát, majd a BMW elszáguld...
A székely fia kajánul vigyorog:
- Ídesapám! Az tuti, hogy ilyen verdára pízzünk sose lesz, de ilyen ajtót ugye azé veszünk?

A kínaiak világhódító hadjáratba kezdenek, és szépen lassan eljutnak Székelyföldig. Felsorakozik a két hadsereg egymással szemben, majd a kínai vezér megbeszélésre hívja a székely vezért, Áront.
- Nem félsz? - kérdi a kínai.
- Hát, miért is félnék? - kérdi hetykén Áron.
- Azért - válaszol a kínai -, mert mi 150 millióan vagyunk,
ti meg csak 20 ezren.
Elkerekedik Áron szeme, feltolja a kucsmáját, megvakarja a fejét majd hátrafordult a hadaihoz:
- Emberek! Hova a fenébe fogunk eltemetni 150 millió kínait?

Két székely horgászik a tóparton. Egyszer csak az egyik fog egy szép nagy pontyot. Szó nélkül elteszi a haltartóba, újra bedob, leül a bot mögé, aztán megszólal:
- Na, megvan a második.
Erre a másik székely csodálkozva kérdezi:
- Na ne, mikor fogta az elsőt?

- Úgy 3 éve...