Arisztid éppen tévét néz, amikor az inas belép és egy táviratot nyújt át tálcán. Arisztid kibontja, elolvassa, majd így szól:
- Gyászhírről értesítettek, Jean. Legyen kedves átkapcsolni a tv-t színesről, fekete-fehérre!

- Jean, mi ez a dobogás?
- Gyakorlatoznak a futórózsák a kertben, uram!

- Jean! Holnap este zenész vendégek érkeznek hozzánk vacsorára!
- Rendben uram, akkor majd cintányéron szolgálom fel az ételt...

Jean, öntse ki ezt a lavór vizet az ablakon!
- Igen, uram.
- Jean, mi volt ez a sikoltás? Volt valaki a lavórban?

- Jean, mi ez a csikorgás a fürdőszobában?
- A mosópor fékezett habzású, uram!

Jean! Nem jó a teaszűrőnk, valami gond van vele!
- Rendben uram, holnap elviszem egy szűrővizsgálatra...

- Jean, kérem kóstolja meg ezt a konyakot, és mondja el, hogy mit talál benne furcsának?
- Azt, hogy megkínált vele uram!

- Jean! Mi volt ez az apró villanás a fűben?
- Semmi, uram! Csak kiégett a szentjánosbogár biztosítéka...

- Jean, maga tökéletes inas! Már 30 éve minden este hatkor felhozza a teámat az emeleti szobámba, és soha egy cseppet sem löttyintett ki. Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni?
- Ó uram, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd amikor az emeletre érek, óvatosan visszaköpöm.

- Jean, nagyon hideg van. Hány fok van idebenn?
- 16 fok, uram.
- És odakint?
- 5 fok, uram.
- Akkor nyissa ki az ablakot hagy jöjjön be az az 5 fok is!